Épületdiagnosztika

A diagnosztika az orvosi gyakorlatból köcsönvett kifejezés és tevékenység, de miként ott is az észlelhető tünetek értékelése alapján kell dönteni a beavatkozás módjáról, az öregedő épületnél is a hibajelenségeket kell elsősorban számbavenni az eredeti állapot helyrállításához. Azonos hibák szerkezetenként eltérő súlyúak lehetnek. Ismeretük birtokában sok felesleges munka mellőzhető, ugyanakkor nagyon sok komoly károsodás is megelőzhető.

Kinek kell az épületdiagnosztika? A válasz rövid: mindenki hasznát veheti, akinek bármiféle kapcsolata van egy épülettel. Természetesen leginkább azok, akik tulajdonosai az épületnek. Csatlakozni fognak hozzájuk azok, akik használt épületet akarnak megvásárolni.

A károsodási tünetek és azok kiváltó okainak ismerete olyan tudás birtokosaivá tesz bennünket, amelyek segítségével a súlyosabb károk megelőzhetők, az üzemelés pedig folyamatosan biztosítható. Felbecsülhetetlen az a gazdasági előny, miáltal a nagy ráfordításokat igénylő beavatkozások már csírájukban kiválthatók az idejekorán felfedezett hibák kijavításával. Ehhez kell az a módszeres és rendszeres vizsgálódás, melynek elveit épületdiagnosztika elnevezéssel szoktuk rendszerezni.

A szemrevételezéses alapon megvalósítható épületdiagnosztika elsősorban a természetes avulás jelenségeivel foglalkozik, és ezek kiértékelése érdekében módszertanilag négy, alapvetően jól elkülöníthető munkafázist tartalmaz:

1. Szerkezetfelismerés, kialakításmód és anyagi összetétel meghatározása
2. Hibajelleg megállapítás, hibajelenségek számbavétele
3. A károsodás mértékének vizsgálata, értékelése
4. Intézkedések, javaslattételek